A kápolna oltárán Bulás Mária által festett képet találtuk, ki a Lemúr mag című festmény készítője is. Őt a jurta táborból és az Alma Máterról ismerhetitek. Polihisztor, üveg fest,
ikonokat készít faragott fa kerettel együtt, varr, verseket ír és még teszi mindazt Isten gyönyörűségére amivel őt a teremtés megbízza.
A hely már hat ezer éve az Aranyasszonyok avató helye.Mahuna Gaya : "Az avatásra elsőként Boldogasszony érkezett kékes-ezüst palástban. Ezt követően az összes Árpád házi szent, szakrális királyaink uralkodási sorrendbe. Ninrúd Király előtt egy Ős-ŐR szellem jött, hordozva az Ősisten erejét és jegyeit.
Az Isten Háza folyamatos kapcsolatban volt a kápolnával 5 teljes órán keresztül. Ide várta a néhai Arany asszonyokat fizikai testen és szellemi szinteken. Ezen a szent helyen megáldódott és kivirágzott az egyetértés és testvérszerelem magja. A Magyar magság szépséges Magja Megszentelődött, hogy visszavegye helyét a világban.Rendeltetése a 17. századtól:
"amely a csíksomlyói búcsúról hazainduló moldvai magyar zarándokok a csíkiaktól való elbúcsúzási helye volt.
A csíksomlyói diákok hagyományosan a széphavasi kápolnánál fogadták a Moldvából érkező pünkösdi búcsúsokat.
megmaradt romhalmazokat Szent László kápolnájának titulálták az oda elzarándokolók egészen a napjainkig.
Az 1989-es események után követő kezdeti években újra több százan zarándokoltak el
minden év Szent László napján a Gyimesi csángókkal a széphavasi kápolna romjaihoz.
Az 1990-es évek elején megfogalmazódott, hogy újjá kellene építeni a széphavasi kápolnát, de ez
Az 1990-es évek elején megfogalmazódott, hogy újjá kellene építeni a széphavasi kápolnát, de ez
akkor anyagi okok miatt elmaradt.
2010 nyarán Botár István csíkszeredai régész vezetésével felmérték a széphavasi
kápolnát, amely 17,5 m hosszú, 6, 5 m széles, falvastagsága a szentélynél 0,70 m körüli volt
aminek „alaprajza meglehetősen egyedi” volt.
23
2011-ben a pünkösdi búcsút követően
A 2000-es évek elejétől, először Platthy István egyedül, később, pedig Molnár V. József
vezetésével, a Magyar Hagyomány Műhelye és a hozzájuk csatlakozó zarándokok, minden
pünkösdhétfőn, a nemzet sorsának jobbulásáért, a Szent Lélekhez, Szent Istvánhoz, Szent
Lászlóhoz, a Boldogasszonyhoz könyörögve, litániát tartottak.
A 2008 Pünkösdjén belső haza magyarjai, erdélyi testvériekkel együtt, arra az elhatározásra
jutottak, hogy közös összefogással a kápolnát (képletesen a Kárpát hazát) újraépítik.
2009. februárjában a munkálatok összefogására, erdélyiek és magyarországiak „Széphavas”
névvel egyesületet alapítottak.
Az egyesület céljaként: „A gyimes-völgyi szakrális népi hagyományok gyűjtését,
megőrzésének támogatását, az ezekkel kapcsolatos tárgyi emlékek, épületek megóvását,
újjáépítését” jelölte meg.
Újjáépítésének története:
2009. Pünkösd hétfőjén, több száz zarándok, imádságos-énekes jelenlétében Gergely István és Csapai Árpád tisztelendő urak egyházi áldásával tették le a kápolna ún. alapfáját.
Mivel a korábbi kápolnáról semmi olyan adat nem maradt, amiből tudni lehetne, hogy nézett
ki, több elképzelés után, végül az a döntés született, hogy a romok megtartásával és
megmutatásával, a hajdan volt kápolna szentélyének helyén egy körkápolna épüljön.
Ennek tervét Rostás László, Ybl díjas építész készítette. Az építés vezetését Esztány Zsolt
végezte.
Magyarországi és erdélyi áldozatos adományozók adományaiból, önkéntes kalákások kétkezi
munkájával, a helyiek hathatós segítségével, határon átnyúló összefogással, a kápolna
felépült. Avatása 2014 pünkösd hétfőjén történt."
A káponáról itt találtok többet:
http://mediasrv.itk.ppke.hu/
http://mediasrv.itk.ppke.hu/
Áldással, Ilona
