A Földanya nem rejtegeti tovább, a település valódi kora 7ooo év. Ezt a régészeknek még nem sikerült behatóan tanulmányozni. Ős Illír falu nyomaira bukkantak valójában. "CSÓNAK ALAKÚ" házak arra utalnak, hogy a Mag népéhez tartoztak. A "csónak" valójában Mag. A Mag Isten jele és segítsége. Az Ősisten Mag erejét hívták le életükre, mint ahogyan mi Magyarok a jurta kör alakjával a teljesség erejét hívtuk meg, hogy segítse napi szintű életünket. Ez az oka annak is, amiért a Lélekemelő tábor lakói Dobogókőn jurtákban laknak.
Ilona
Négy és fél ezer éves település feltárása Újbudán
Az intézmény régészei a törvényi előírásoknak megfelelően egy új Aldi áruház alapozási munkáit kísérték figyelemmel a Sopron út és a Hengermalom út sarkán, amikor az első őskori leletek a felszínre bukkantak. Az emlékek előkerülése után a múzeum és a kivitelező Strabag Magyarország cég gyors megállapodását követően azonnal megkezdődtek a feltárások. A hatékony együttműködés eredményeképpen a munkákat a lehető legalaposabban, de mindössze két hét alatt sikerült befejezni. Ennek köszönhetően két, időben egymástól távoli bronzkori kultúra településeinek részletei kerültek napvilágra. Az ásatások egy mára elfedett Duna menti magaslaton, a ma már teljesen beépített lágymányosi dombsoron folytak.
A legkorábbi időszakot a kora bronzkori, úgynevezett harangedényes kultúra népének falusias települése jelenti. A Budapest térségében Kr. e. 2500 körül megtelepedő közösségek a Duna mentén hozták létre lakóhelyeiket. Jellegzetes csónak alakú, oszlopszerkezetes, vesszőfonatból és tapasztott agyagból épített, 14-16 méter hosszú házaik közül a Sopron úton is felszínre kerültek egynek a nyomai. A házak mellett az edényégetéshez és házépítéshez szükséges agyag kitermelésére, valamint az élelmiszer, gabona hűvösen tárolására szolgáló gödrök kerültek elő.
 |
| Az egykori lágymányosi dombsoron található lelőhely |
Hasonló, földbe ásott, kerek és négyszögletes gödröket találtak a régészek a lelőhely későbbi periódusát jelentő, a késő bronzkorban élt úgynevezett urnamezős kultúrához (Kr. e. 1200 k.) köthető település objektumai között is. A betemetődött gödrökből sokszínű és gazdag leletanyag, főként kerámiaedények töredékei és az itt lakók által tartott, vadászott és fogyasztott állatok csontjai kerültek elő.
Különlegességet a szerencsés körülmények között máig épen maradt ivóedények, különféle kő- és csonteszközök, valamint egy személyes tárgy, egy medve szemfogából készített, átfúrt, tulajdonosa által egykor minden bizonnyal féltve őrzött amulett jelent.
A körülbelül 3200 évvel ezelőtt itt élt késő bronzkori emberek házainak kinézetére vonatkozó egyedülálló adatokat szolgáltatnak az egyik gödörben feltárt, számos edénytöredéket maga alá temetett, átégett, leomlott házfaltöredékek. Az épületek szerkezeti elemeinek deszka- és áglenyomatai ezeken az úgynevezett paticsdarabokon őrződtek meg a kutatók számára
A településekre jellemző gödrökön és oszlophelyeken túl a lelőhelyen még két szabályos késő bronzkori temetkezést – a túlvilágra szóló étel- és italmellékletek tárolására szolgáló edények társaságában eltemetett emberek maradványait, valamint egy gödörbe dobott, minden jel szerint akkor már erősen oszlásnak indult halott csontjait – is feltárták a múzeum régészei. A korszakra jellemző, elhunytnak szóló tiszteletadás és a szigorúan szabályozott temetési rítus minden nyomát nélkülöző emberi maradványok gödörbe kerülésének okát és körülményeit egyelőre nem tudták megfejteni, ezek további vizsgálódást igényelnek.
A legszebb előkerült tárgyak várhatóan láthatók lesznek 2014-ben az Aquincumi Múzeum kiállításán.
Forrás:
http://mno.hu/tudomany/negy-es-felezer-eves-telepules-feltarasa-ujbudan-1170547
Ilona
