Indulás előtt húsz perccel tudtam meg, hogy a Teremtés oda vár az avatandó kápolnához.
Eredendően Kondra József helyi tudó ember készült felmenni az avatóra, de mivel nem érte el telefonon azokat, kit jöttek volna érte, mi vittük el. Rövid autóút után a hegygerincen másfél órás gyaloglás következett tűző napsütésben. Felérvén a kápolnához már szentmise keretében elindult az avatás.
A kápolna oltárán Bulás Mária által festett képet találtuk, ki a Lemúr mag című festmény készítője is. Őt a jurta táborból és az Alma Máterról ismerhetitek. Polihisztor, üveg fest,
ikonokat készít faragott fa kerettel együtt, varr, verseket ír és még teszi mindazt Isten gyönyörűségére amivel őt a teremtés megbízza.
Mahuna Gaya : "Az avatásra elsőként Boldogasszony érkezett kékes-ezüst palástban. Ezt követően az összes Árpád házi szent, szakrális királyaink uralkodási sorrendbe. Ninrúd Király előtt egy Ős-ŐR szellem jött, hordozva az Ősisten erejét és jegyeit.
Az Isten Háza folyamatos kapcsolatban volt a kápolnával 5 teljes órán keresztül. Ide várta a néhai Arany asszonyokat fizikai testen és szellemi szinteken. Ezen a szent helyen megáldódott és kivirágzott az egyetértés és testvérszerelem magja. A Magyar magság szépséges Magja Megszentelődött, hogy visszavegye helyét a világban.
A hely már hat ezer éve az Aranyasszonyok avató helye.
Egyszerre 144 aranyasszonyt avattak itt, minden hetedik évben. A hegycsúcs, mely egyben a kápolna belső tere köré rendeződtek. Hét virágszirmot alkottak. Minden szirmot 18 avatandó aranyasszony alkotott.
A kápolna belső terében is 18 személy várta az avatást.
Tehát összesen 8 x 18 személy, vagyis 144.
Az avatás 7 teljes napig tartott éjjel-nappal, vagyis 168 órán át. Lassan haladtak. Minden csoport 8 órán át tartózkodott az avatóhelyen, mely a 8 x 18 személynek 48 órát jelentett. Éhséget, fáradságot nem ismertek, égben jártak, révültek.
Azt tartották, hogy az lehet alázatos szolgálója a Népének, ki kibírja az avatást.
A szülőanyák egészen a 15. század közepéig ide jöttek fel várandósságuk 4. hónapjáig Boldogasszonynak köszönve az áldást, melyet szívük alatt hordoztak."
Rendeltetése a 17. századtól:
"amely a csíksomlyói búcsúról hazainduló moldvai magyar zarándokok a csíkiaktól való elbúcsúzási helye volt.
A csíksomlyói diákok hagyományosan a széphavasi kápolnánál fogadták a Moldvából érkező pünkösdi búcsúsokat.
megmaradt romhalmazokat Szent László kápolnájának titulálták az oda elzarándokolók egészen a napjainkig.
Az 1989-es események után követő kezdeti években újra több százan zarándokoltak el
minden év Szent László napján a Gyimesi csángókkal a széphavasi kápolna romjaihoz.
Az 1990-es évek elején megfogalmazódott, hogy újjá kellene építeni a széphavasi kápolnát, de ez
akkor anyagi okok miatt elmaradt.
2010 nyarán Botár István csíkszeredai régész vezetésével felmérték a széphavasi
kápolnát, amely 17,5 m hosszú, 6, 5 m széles, falvastagsága a szentélynél 0,70 m körüli volt
aminek „alaprajza meglehetősen egyedi” volt.
23
2011-ben a pünkösdi búcsút követően
A 2000-es évek elejétől, először Platthy István egyedül, később, pedig Molnár V. József
vezetésével, a Magyar Hagyomány Műhelye és a hozzájuk csatlakozó zarándokok, minden
pünkösdhétfőn, a nemzet sorsának jobbulásáért, a Szent Lélekhez, Szent Istvánhoz, Szent
Lászlóhoz, a Boldogasszonyhoz könyörögve, litániát tartottak.
A 2008 Pünkösdjén belső haza magyarjai, erdélyi testvériekkel együtt, arra az elhatározásra
jutottak, hogy közös összefogással a kápolnát (képletesen a Kárpát hazát) újraépítik.
2009. februárjában a munkálatok összefogására, erdélyiek és magyarországiak „Széphavas”
névvel egyesületet alapítottak.
Az egyesület céljaként: „A gyimes-völgyi szakrális népi hagyományok gyűjtését,
megőrzésének támogatását, az ezekkel kapcsolatos tárgyi emlékek, épületek megóvását,
újjáépítését” jelölte meg.
Újjáépítésének története:
2009. Pünkösd hétfőjén, több száz zarándok, imádságos-énekes jelenlétében Gergely István és Csapai Árpád tisztelendő urak egyházi áldásával tették le a kápolna ún. alapfáját.
Mivel a korábbi kápolnáról semmi olyan adat nem maradt, amiből tudni lehetne, hogy nézett
ki, több elképzelés után, végül az a döntés született, hogy a romok megtartásával és
megmutatásával, a hajdan volt kápolna szentélyének helyén egy körkápolna épüljön.
Ennek tervét Rostás László, Ybl díjas építész készítette. Az építés vezetését Esztány Zsolt
végezte.
Magyarországi és erdélyi áldozatos adományozók adományaiból, önkéntes kalákások kétkezi
munkájával, a helyiek hathatós segítségével, határon átnyúló összefogással, a kápolna
felépült. Avatása 2014 pünkösd hétfőjén történt."
Áldással, Ilona
