Szent Imre ifjaink védőszentje
Áldással és szeretettel köszönöm a Szent Imre zarándoklat résztvevőinek a kitartást és szeretet melyben együtt lehettünk mindvégig.
Nagy csodák részeseiként lelki ajándékok tömkelegét kaptuk Égi Édesanyánktól, Imre hercegünktől és a felettünk lévő hetedik sík Létezőitől.
Istenanya fogadta azokat a megoldatlan gondjainkat, melyekben már többedjére futjuk a köreinket, de a megoldás még nem érkezik. Kék, ezüst szalagokkal átkötött csomagokként adtuk kötényébe.
Volt egy nagy csomag is, melyben a világon bármilyen formában létezőkért kértünk. Kérésünk a következő volt:
" Belső és a külvilágból érkező békét kértünk, hogy mielőbb egységbe rendeződhessünk nemcsak égi, de földi szinteken."
Több, bár spirituálisnak mondott, általam is tisztelt vezető ugyanis nem érti, hogy mi nem egymás ellen dolgozunk, Égi anyánk együtt szeretne látni minket szeretetbe és egységbe tömörülve. Ha Egy az Istenünk, akkor végképp nem értettem milyen megfontolás alapján történnek mégis másként a dolgok? Egységbe és szeretetbe hívlak hát még egyszer és ezerszer is ha kell mindannyiotokat !
Ebben a kérésben a belső béke, megnyugvás és külső béke és szent nyugalom is benne volt. Kérésünk arra irányult, hogy minden lélek szeretetben élhessen azon a földön, ahová Őt Teremtő Istenünk letette tapasztalni. Kegyelmet kértünk a háborús területekre is.
A múlt évi zarándoklattal szemben, melyen Szent Imre utolsó óráiba kaphattunk betekintést. Részesei voltunk a pillanatnak amikor Imre Istenünk elé járul, szinte "leveti" Magát a "földre" úgy könyörög, hogy engedélyt kapjon Népünk vezetésére.
Isten nem adhatta meg az engedélyt a földi test elfoglalására, hiszen a Magyarságnak más sorsot kellett beteljesítenie.
Megállunk azon a ponton is már nem messze a csonka toronytól, ahol Imre végképp kiszállt a testéből. Mondhatom, hogy szem nem maradt szárazon. Mélyen átéltük azt az emberi küzdelmet, melyet Szent Imre hercegünk átélt.
Az öt évvel ezelőtti történetet kevesek hallották tőlem.
Személyesen átéltem Imre meggyilkolásának pillanatait. Azt a ráeszmélést, amikor Imre rájött, hogy édesanyja ölette meg Vencelinusz lovaggal.
Hogy miért? Megkoronázása előtt Imre még egyszer meg lett kérdezve, milyen regula szerint fogja vezetni az Országot. A válasz: " A Magyrok Ősi Regulája szerint".
Előzmények: Szent Imrét a Táltosok bevitték a Pilis rejtekében még ma is ott nyugvó, éteri testben lévő Nimrúd királyunkhoz, kinek szent szíve lüktet, dobog. Egyébként ez a történés csak koronázás után szokott bekövetkezni. Nimród szent szívére is esküt tett az leendő király, mely magába foglalta Teremtő Istenünk szolgálatát az Istenünk alaptörvényei szerint. Bár Imre számára nem volt kérdés a magyari sors továbbvitele, mégis nagy nyomatékkal bírt Nimrúd király látványa.
Az Étertestben nyugvó Nimrúd király a tavalyi évben feltámadott. Azóta is itt munkál közöttünk. Minden Dobogókőről induló " pilisi zarándoklaton" megmutatom a helyet, mely kőszikla rejtette Nimrúd királyunkat. A zarándoklat mindig a Turul Sólyom útvonalán folyik, azon az útvonalon ahol Szent királyaink avatódtak be a Nép vezetésébe. Tavaly 32 beavatási pontja volt az útvonalnak, idén öt ponttal fog bővülni Október hónapban.
(Szt.) István, Szent Imre, Szent László pontok mellett egy Istenanyai szeretet forrás és egy Nimrúd beavatóhellyel bővül melyeket Okróber 19,-én (vasárnap) fogunk megkeresni együtt. Figyeljétek majd a hívást.
Az idei Szent Imre zarándoklaton fizikai testben jelen voltak Imre édesanyja, nagyanyja, István királyunk, Imre testvére, Imre testőrei közül kettő. Egyikük személyesen lovára véve mentette Imrét egykor.
Bár úgy tűnik 33 Km megtétele a ma emberének egy emberfeletti erőfeszítés, ez mégsem így volt. Segítettük egymást, néha fel lehetett ülni a kísérő járművekre. Énekeltünk, jó kedvünk volt, ahogy ezt ezúttal Szent Imre lelke kérte is. Boldogságban és szeretetben szerette volna látni a Népét, ami megtörtént.
A csonka torony Soltszentimrén örök emléket állít a helynek, ahol Szent Imre visszament Teremtőjéhez.
A tiszteletére emelt templom ablaka minden év Szeptember 6.- a utáni egy két napban a délutáni órákban fényt vet arra a pontra, ahol Imre teste feküdt azon a napon. Bár Szent Imre halála Szeptember 2.-án történt, a naptárátírások miatt a Fényjelenség így kitolódott.
Csonka toronynak nevezik, mert falai még állnak az Ég felé nyúlva és kérve a segítséget fiataljaink számára kik jövőnk fényessége.
Ezt az utat is fiataljainkért, a jövő nemzedékének oltalmáért és vezetéséért tettük zarándoklatként, hogy az utánuk jövők méltán lehessenek büszkék Őseikre, mint mi is a miéinkre.
Ezúttal köszönjük még egyszer a szervezőknek a lehetőséget Oláh Istvánnak és nejének Katalinnak,