kép: Borobudur
Újabb segítség "kis" Buddhától. A tudati átalakulás segítése céljából 5 percen át kérlek nézd a képet. Számold meg a terszokat, azt hogy hány kúp magasodik ki egy-egy körből és már meg is kaptad a segítséget a tovább haladáshoz.
Mindenesetre elgondolkodtató ha egy újságíró ilyen címet ad az írásának:
A nem evilági emlékmű
Borobudur különlegessége abban is rejlik, hogy annak ellenére, hogy ez a világ legnagyobb buddhista temploma, viszonylag kevés itt az ájtatos látogató nem úgy, mint a világ többi buddhista kegyhelyén. A helybéliek mind moszlimok, itt nincsenek buddhista szerzetesek, nincs áldozati gyűjtés, nem helyeznek virágot a kövekre, nincs vallásos ének, kántálás, illatszerszag, gongkongatás. Az ember hajlamos arra gondolni, hogy Borobudur semmihez sem hasonlítható, már semmihez nem köthető, túl van a megvilágosodáson, nem evilági emlékmű.
Borobudurt Kr. u. 800 körül a Shailendra-dinasztia építtette. A templomegyüttes több mint 75 évig épült. Kétszáz évvel később a templomrendszert elhagyták, a dzsungel martaléka lett. A napóleoni háborúk idején Jávát angol gyarmatosítók hódították meg, egy katonatiszt találta meg Borobudurt. Az elburjánzott növényzetet és a fákat lefejtették a kövekről, majd 1907-ben hozzákezdtek a helyreállításához. További restaurálására 1970 és 1980 között került sor az UNESCO támogatásával.